Velencén ülésezett a Házas Hétvége Katolikus Lelkiség Európai Tanácsa (ez a testület tömöríti azokat a házaspárokat és katolikus papokat, akik jelenleg a saját országukban a helyi Házas Hétvégés közösség vezetői) október első hétvégéjén. A programhoz kapcsolódóan a magyar házashétvégés mozgalom tagjai számára lelki napot szerveztek, amelynek része volt a közös szentmise a Szent István király Székesegyházban. A szentmiseáldozatot Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke mutat be, az európai közösségek jelenlévő papjaival.

A lelkinapot október 7-én a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban szervezte meg a magyar Házas Hétvégés közösség a Kárpát-medencében élő magyar ajkú Házas Hétvégés házaspárok, papok és szerzetesek számára. A találkozón a majdnem 3000 tagot számláló magyar nyelvű közösség közel 400 tagja vett részt. A program mottója: "Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” gondolat volt Máté evangéliumából. A nap folyamán a résztvevők három tanúságtétellel egybekötött előadást hallgathattak meg, a közösség házaspárjaitól és papjaitól.

A szentmisén a szentbeszédet Marton Zsolt megyéspüspök mondta, aki a házasság misztériumáról elmélkedett.  Elmondta, hogy a Biblia számtalanszor hasonlítja Isten és ember viszonyát a házassághoz: „A házasság misztérium, titok, amit az ember sosem lesz képes felfogni teljes egészében. A katolikus egyház azt tanítja, hogy a házasság a földi leképezése az Atya és a Fiú egymás iránti szeretetének, amely szeretet maga is személy: a Szentlélek. Így válik két külön személy, férfi és nő is eggyé a házasságban, és válik ugyancsak személlyé egymás iránti szeretetük a gyermekeikben” – mondta, majd kitért a Katolikus Egyház Katekizmusának tanítására: „A házastársi szeretet és élet bensőséges közösségét a Teremtő alapította és vette körül törvényeivel (...). Maga (...) Isten a házasság szerzője. A házasság tehát nem egy civilizációs képződmény, amely létrejött, amikor az ember fejlődése során szükség volt rá, és amely aztán idővel eltűnik, amikor már nem lesz rá szükség. A házasság nem gyermeke, hanem szülője a civilizációnak. Ezért fontos a szívünk táblájára írnunk, hogy a férfi és a nő szeretetszövetsége, és az ebből fakadó család társadalmi és egyházi létünk alapsejtje, ami nem cserélhető fel semmivel!” – hangsúlyozta a szónok.

A főpásztor a házasságról való elmélkedésében kitért Magyarok Nagyasszonya főünnepe kapcsán Mária csodálatos természetére, aki az alázat példaképe számunkra, aki önmagát Istentől végtelenül megajándékozottnak és elfogadottnak tudja. A világ üdvösségének isteni művében vállalja a rá eső részt. Örömmel és feltétel nélkül vállalja feladatát, mint egy szolgálólány. Az alázatos ember tudja képességeit Istentől kapott ajándéknak és mások szolgálatára való feladatnak tekinti. Itt tért ki a püspök a közelmúltban lezajlott Demográfiai Csúcson elhangzottakra, melynek egyik következtetése, ha nem születik jelentős számú gyermek hazánkban és Európában, akkor nem lesz jövőnk (Európában évente hárommillió abortuszt hajtanak végre), ezért arra buzdította a jelenlévőket imádkozzanak azért, hogy a megfogant életek megszülethessenek: a párok ne féljenek a gyermekvállalástól, az egyedülálló édesanyák pedig kapjanak segítséget gyermekük fölneveléséhez!

Az életvédelem kapcsán a szentbeszédben az is elhangzott, hogy az élettel való kísérletezés korában élünk, ami rossz, nem gyárthatunk gyermekeket laboratóriumokban, mert ez a Teremtő elleni bűn. A gyermekáldást ajándékként fogadjuk ne szakítsuk meg a megfogant életet, de ugyanakkor ne is siettessük azt, mert az élettel nem játszhatunk felelőtlenül. Ebben legyen minden ember példaképe Mária, aki minden nő anyaságának pártfogója - emelte ki a váci püspök.

A lelkinapot zenés, táncos mulatság zárta.

 

Fotó: Thaler Tamás